Nyíltvégű vagy zártvégű alap? Különbségek és az ELTIF helye

A nyíltvégű alap folyamatosan vagy rendszeres időpontokban bocsát ki új befektetési jegyeket, és vált vissza meglévőket, általában a nettó eszközértéken (NAV). A befektető tehát az alapnak adhatja vissza a részesedését. A zártvégű alapnál a befektetők jellemzően egy jegyzési időszakban lépnek be, a kiszállás pedig főszabály szerint a futamidő végén történik, vagy úgy, hogy a befektető a részesedését eladja egy másik befektetőnek. Az ELTIF a zártvégű logikához áll közel: az ELTIF-rendelet szerint a futamidő lejárta előtt főszabály szerint nem kérhető visszaváltás, de a szabályzat feltételekkel engedhet futamidő alatti visszaváltást is. Egyik szerkezet sem jobb általában: más eszközökhöz és más befektetői igényekhez illenek.

Mi a különbség a nyíltvégű és a zártvégű alap között?

A két szerkezet abban tér el, hogyan lép be és ki a befektető, és ki biztosítja a likviditást.

Hogyan működik a jegyzés és a visszaváltás?

A nyíltvégű alapnál a befektető az alaptól vásárol új jegyet, és annak adja vissza, amikor ki akar lépni. Az ár a NAV, amelyet az alap rendszeresen kiszámít. Ha többen lépnek be, az alap nő, ha többen lépnek ki, az alap zsugorodik, és a visszaváltásokat ki kell fizetnie. Ehhez likvid eszközökre van szüksége. A harmonizált UCITS alapok ilyen nyíltvégű alapok, amelyek az alap szabályai szerint rendszeres visszaváltást tesznek lehetővé.

A zártvégű alapnál a befektetők egy meghatározott időszakban jegyzik az alapot, az alapkezelő a beszedett tőkét befekteti, és az alap a futamidő végén értékesíti az eszközöket és kifizeti a befektetőket. A futamidő alatt az alap nem köteles visszaváltani a jegyeket, így nem kell likvid tartalékot tartania a kilépők számára, és a teljes tőkét hosszú távú eszközökbe fektetheti.

Hol helyezkedik el az ELTIF?

Az ELTIF szabályai a zártvégű logikára épülnek, de bizonyos rugalmasságot is megengednek.

Futamidő és visszaváltás: az ELTIF-rendelet 18. cikk (1) bekezdése szerint a befektetők a futamidő lejárta előtt nem kérhetik a visszaváltást, és a visszaváltások a futamidő lejártát követő naptól lehetségesek. A szabályzatnak világosan rögzítenie kell a futamidő végét, és engedheti annak ideiglenes meghosszabbítását.

Futamidő alatti visszaváltás: a 18. cikk (2) bekezdése szerint ez akkor lehetséges, ha a szabályzat megengedi, és a feltételek együttesen teljesülnek: a minimális tartási idő letelt, az alapkezelő bizonyítani tudja az illetékes hatóságnak, hogy megfelelő visszaváltási politikával és a hosszú távú stratégiával összeegyeztethető likviditáskezelési eszközökkel rendelkezik, a politika világosan rögzíti az eljárásokat, a visszaváltások az eszközök meghatározott százalékára korlátozódnak, és ha a kérelmek ezt meghaladják, arányos (pro rata) csökkentést alkalmaznak a befektetők egyenlő kezelésével.

Átruházás és párosítás: a 19. cikk szerint a szabályzat nem akadályozhatja, hogy a befektetők a részesedésüket harmadik félnek átruházzák (az alapkezelő kivételével), és engedheti a párosítást (matching), amely azonban nem biztosítja a kiszállást.

Az ELTIF tehát lehet tisztán zártvégű szerkezetű, vagy olyan, amely a futamidő alatt korlátozott visszaváltást enged. A konkrét megoldást mindig az alap szabályzatából kell megismerni. Részletesen a likviditási cikk foglalkozik ezzel.

Miért zártvégűek néha az ingatlanalapok?

Az ingatlan nem likvid eszköz: eladása hónapokig tarthat, és az ár a tárgyalástól függ. Egy nyíltvégű ingatlanalapnak likvid tartalékot kell tartania a visszaváltások teljesítéséhez, ami csökkenti az ingatlanba fektetett tőke arányát. Ha egyszerre sokan akarnak kilépni, a tartalék elfogyhat, és az alapnak ingatlant kellhet eladnia, akár kedvezőtlen időpontban és áron, ami a bent maradók kárára mehet.

A zártvégű szerkezet ezt a feszültséget úgy oldja fel, hogy a befektetők előre elfogadják a lekötést. Cserébe az alapkezelő hosszabb távon tervezhet, és nem kényszerül sietve eladni. Ennek ára a befektető oldalán a korlátozott kiszállás.

Felfüggesztheti a nyíltvégű ingatlanalap a visszaváltást?

Igen, ez az alap szabályaitól és az alapra vonatkozó jogtól függően lehetséges. A nyíltvégű alapok likviditáskezelési eszközöket alkalmazhatnak, például visszaváltási korlátot, felmondási időt vagy rendkívüli helyzetben a visszaváltás felfüggesztését. Ezek célja a befektetők egyenlő kezelése és az, hogy az alapnak ne kelljen kényszereladásokat végrehajtania. A befektető számára ez azt jelenti, hogy a nyíltvégű ingatlanalapnál is előfordulhat, hogy nem jut hozzá a pénzéhez a tervezett időben. A likviditáskezelési eszközök fogalmát a szómagyarázat ismerteti.

Hogyan alakul az ár és a NAV?

A nyíltvégű alapnál a be- és kilépés a NAV-on történik, adott esetben díjakkal. A NAV ingatlanalapnál értékbecslésen alapul, ezért késve követheti a piacot. Ennek okait az ingatlanértékelésről szóló cikk magyarázza el.

A zártvégű alapnál, ha a befektető a futamidő alatt ki akar szállni, a részesedését másnak kell eladnia. Az ár ilyenkor a vevővel kötött megállapodástól függ, és eltérhet a NAV-tól, akár jelentősen is, különösen akkor, ha kevés a vevő. Ha a részesedéssel szervezett piacon kereskednek, az ár a kereslettől és a kínálattól függ, és a NAV-hoz képest diszkonttal vagy prémiummal is alakulhat.

Mit jelent a másodlagos piac?

A másodlagos piac az a hely vagy mód, ahol a befektetők egymás között adják-veszik a részesedéseket. Lehet szervezett kereskedési helyszín, de lehet egyedi megállapodás vagy az alapkezelő, illetve a forgalmazó által szervezett párosítás is. A másodlagos piac léte nem jelenti azt, hogy mindig van vevő, és azt sem, hogy a vevő a NAV-ot fizeti meg. ELTIF-nél a jogszabály kifejezetten kimondja, hogy a párosítás lehetősége nem biztosít jogot a kiszállásra.

Gyakorlati példa: ugyanaz a befektető, két szerkezet

Példa, kizárólag szemléltetésként: egy befektető ingatlanpiaci kitettséget szeretne. Egy nyíltvégű ingatlanalapnál azt várja, hogy rendszeresen visszaválthatja a jegyeit, de a tájékoztatóból megtudja, hogy az alap felmondási időt alkalmaz, és rendkívüli helyzetben felfüggesztheti a visszaváltást. Egy ELTIF-nél azt olvassa, hogy a futamidő végéig főszabály szerint nincs visszaváltás, a futamidő alatti visszaváltás pedig korlátozott és arányosan csökkenthető. Arra jut, hogy mindkét szerkezetben számolnia kell azzal, hogy a pénze nem mindig hozzáférhető, csak a korlátozás formája és mértéke más. A döntést ezért a saját likviditási igényéhez igazítja, nem pusztán az alap típusához.

Semleges következtetés

A nyíltvégű és a zártvégű alap közötti választás nem arról szól, melyik a jobb, hanem arról, ki viseli a likviditási kockázatot és hogyan. A nyíltvégű szerkezet rugalmasabb kilépést ígér, de ingatlanoknál ez korlátozott és rendkívüli helyzetben fel is függeszthető. A zártvégű szerkezet és az ELTIF előre rögzített lekötést jelent, cserébe az alapkezelő hosszú távon tervezhet. Az alaptípusok tágabb összevetését az alaptípusok összehasonlítása, az ELTIF és a UCITS alap különbségét pedig az erről szóló cikk mutatja be.

Gyakori kérdések

Általános tájékoztatás. Nem befektetési tanácsadás és nem megfelelőségi vizsgálat.

Hivatkozás másolása