ELTIF gyakori kérdések: válaszok egy helyen

Az ELTIF (európai hosszú távú befektetési alap) olyan uniós szabályozású alternatív befektetési alap, amely hosszú távú, jellemzően nem likvid eszközökbe fektet, például ingatlanba, infrastruktúrába vagy nem tőzsdei vállalkozásokba. A szabályait az (EU) 2015/760 rendelet tartalmazza. Részletes bemutatást a Mi az az ELTIF cikk ad.

Az ELTIF az angol European Long-Term Investment Fund rövidítése, magyarul európai hosszú távú befektetési alap. A név a termék lényegét jelzi: hosszú távú, uniós szinten szabályozott befektetési forma. A fogalom röviden a szómagyarázatban is megtalálható.

A befektetők pénzét az alapkezelő az alap szabályzata szerint hosszú távú eszközökbe fekteti, és a befektetők az alap egységeit vagy részvényeit birtokolják. A 13. cikk szerint az ELTIF tőkéjének legalább 55 %-át támogatható befektetési eszközökbe kell fektetnie. A pénz jellemzően a futamidő végéig lekötött, mert a visszaváltás főszabály szerint csak akkor kérhető.

Az ELTIF befektetési alap, de nem a megszokott, rendszeresen visszaváltható fajtából. Az alternatív befektetési alapok (ABA) külön kategóriája, míg a klasszikus nyíltvégű befektetési alapok jellemzően ÁÉKBV-k a 2009/65/EK irányelv szerint. A különbségeket az alaptípusok összehasonlítása mutatja be.

Nem. Az ELTIF alternatív befektetési alap, amelynek kezelőjére a 2011/61/EU irányelv (ABAK-irányelv) vonatkozik, az ÁÉKBV-ket pedig a 2009/65/EK irányelv szabályozza. A legfontosabb gyakorlati különbség a likviditás: az ÁÉKBV-k rendszeres visszaváltást tesznek lehetővé, az ELTIF főszabály szerint nem.

Az (EU) 2023/606 rendelet módosította a 2015/760 rendeletet, és több korábbi korlátot lazított. Megszűnt például a lakossági befektetőkre vonatkozó 10 000 eurós minimális kezdő befektetés, és a reáleszközök 10 000 000 eurós minimális értékére vonatkozó követelmény. Ugyanakkor szigorú maradt a lakossági forgalmazás: alkalmassági vizsgálat és írásbeli figyelmeztetések kötelezők.

Az (EU) 2023/606 rendelet szerinti módosított szabályokat 2024. január 10-től kell alkalmazni. Ettől az időponttól irányadók a lazított portfólió- és tőkeáttételi szabályok, valamint az új lakossági forgalmazási követelmények.

A 13. cikk szerint az ELTIF tőkéjének legalább 55 %-át támogatható befektetési eszközökbe kell fektetnie. Legfeljebb a tőke 20 %-a lehet egyetlen támogatható portfólióvállalkozás eszközeiben vagy neki nyújtott kölcsönökben, és legfeljebb 20 % egyetlen reáleszközben. Ezek a követelmények megszűnnek, amikor az alap a futamidő végén megkezdi az eszközök értékesítését (17. cikk).

A 16. cikk szerint a lakossági befektetőknek is kínálható ELTIF a nettó eszközértéke legfeljebb 50 %-áig vehet fel hitelt, a kizárólag szakmai befektetőknek kínált ELTIF legfeljebb 100 %-áig. Korábban a korlát a tőke 30 %-a volt. A hitel a nyereséget és a veszteséget is felnagyíthatja, erről a tőkeáttétel szómagyarázat szól.

Az ELTIF-et kezelő alapkezelőnek a 2011/61/EU irányelv (ABAK-irányelv) szerinti szervezeti és adminisztratív szabályokat kell betartania, beleértve az összeférhetetlenség megelőzését. Az ELTIF-ekről az ESMA központi nyilvános nyilvántartást vezet, amely többek között az LEI-azonosítót és az alapkezelő adatait tartalmazza. Az alapkezelő szerepéről a szómagyarázat ad áttekintést.

Igen, de csak feltételekkel. A 30. cikk (1) bekezdése szerint lakossági befektetőnek ELTIF csak akkor kínálható, ha a MiFID II (2014/65/EU irányelv) 25. cikk (2) bekezdése szerinti alkalmassági vizsgálatot elvégezték, és a befektető megkapta az alkalmassági nyilatkozatot.

Az ELTIF 2.0 megszüntette a lakossági befektetőkre vonatkozó 10 000 eurós uniós minimális kezdő befektetést, és a 500 000 euró alatti pénzügyieszköz-portfóliójú befektetőkre vonatkozó 10 %-os korlátot is. Egy konkrét alap ettől függetlenül meghatározhat saját minimális összeget, ezt a tájékoztatóban kell megnézni.

Az alkalmassági vizsgálat kötelező, tehát az értékesítőnek fel kell mérnie, hogy a termék megfelel-e önnek. Ha a vizsgálat szerint az ELTIF nem megfelelő, nem történik befektetési tanácsadás, és a befektető mégis folytatni akarja, kifejezett beleegyezése szükséges arról, hogy érti a kockázatokat (30. cikk (1) bekezdés).

A 30. cikk (2) bekezdése szerint az értékesítőnek egyértelmű írásbeli figyelmeztetést kell adnia, ha az ELTIF futamideje meghaladja a 10 évet: ilyenkor a termék nem biztos, hogy megfelel annak, aki nem tud hosszú távú, nem likvid elköteleződést vállalni. Arról is figyelmeztetni kell, hogy a párosítás lehetősége nem biztosít jogot a kiszállásra vagy visszaváltásra.

Ha a bankja vagy befektetési szolgáltatója forgalmaz ELTIF-et, igen, de ilyenkor is el kell végeznie az alkalmassági vizsgálatot és át kell adnia a kötelező figyelmeztetéseket. Az értékesítő jogosultságát és az alap adatait érdemes ellenőrizni, ebben a szolgáltató ellenőrzéséről szóló útmutató segít.

A legfontosabb a likviditási kockázat: a pénz főszabály szerint a futamidő végéig lekötött. Emellett piaci és értékelési kockázat, koncentrációs kockázat, a hitelfelvételből eredő tőkeáttételi kockázat, valamint a futamidő meghosszabbításának lehetősége is jelentős. Áttekintést az ELTIF-kockázatokról szóló cikk ad.

Az ELTIF-be fektetett összeg értéke csökkenhet, és a befektető pénzének egy részét vagy akár egészét is elveszítheti, a rendelet nem ír elő tőkevédelmet. A veszteség mértéke az alap eszközeitől, a diverzifikációtól és a tőkeáttételtől függ. A KID kockázati mutatója és forgatókönyvei segítenek ennek felmérésében.

A PRIIPs-rendelet (1286/2014/EU) szerinti KID összesített kockázati mutatója 1-től 7-ig terjedő skálán jelzi a termék kockázatát. A magasabb szám magasabb kockázatot jelöl, de a mutató sem fedi le teljesen a likviditási korlátokat. Az értelmezéshez a KID olvasásáról szóló útmutató nyújt segítséget.

Igen, ez lehetséges. A 18. cikk (1) bekezdése szerint az alap szabályzatának egyértelműen tartalmaznia kell a futamidő végének dátumát, és engedheti a futamidő ideiglenes meghosszabbítását. Ilyenkor a pénz a tervezettnél tovább maradhat lekötve, ezért a meghosszabbítás feltételeit a döntés előtt érdemes elolvasni.

Főszabály szerint nem. A 18. cikk (1) bekezdése szerint a befektetők a futamidő lejárta előtt nem kérhetik a visszaváltást, csak a futamidő végét követő naptól. A részleteket a likviditásról szóló cikk magyarázza el.

Nem. Futamidő alatti visszaváltás csak akkor lehetséges, ha az alap szabályzata engedi és a 18. cikk (2) bekezdésének feltételei teljesülnek. A részesedést a 19. cikk szerint harmadik félnek átruházhatja, de ehhez vevőt kell találni, és az ár eltérhet a nettó eszközértéktől.

A lock-up a minimális tartási idő, amely alatt a visszaváltás nem teljesíthető. A 18. cikk (2) bekezdése szerint a futamidő alatti visszaváltás nem adható meg a minimális tartási idő vége előtt, ennek hosszát az alap szabályzata határozza meg. Bővebben a szómagyarázat foglalkozik vele.

A futamidő alatti visszaváltás az ELTIF likvid eszközeinek meghatározott százalékára korlátozódik. Ha a kérelmek ezt meghaladják, a visszaváltásokat arányosan (pro rata) csökkentik, a befektetők egyenlő bánásmódja mellett (18. cikk (2) bekezdés). Ilyenkor a befektető a kért összegnek csak egy részét kapja meg.

Igen, a 18. cikk szerint a befektetőknek mindig megvan a lehetősége a készpénzes kifizetésre. Természetbeni kifizetés csak akkor lehetséges, ha az alap szabályai ezt kínálják, a befektető írásban kéri, és az eszközök átruházását semmi nem korlátozza.

Előfordulhat belépési díj, folyó költség, kilépési díj, teljesítménydíj és tranzakciós költség, ingatlanalapnál ezek mellé ingatlanszintű költségek is társulnak. A díjakat a KID, a tájékoztató és az alapszabály együtt mutatja meg. Részletesen a díjakról szóló cikk foglalkozik velük.

A belépési díjat egyszer, a befektetéskor vonják le, a folyó költségeket pedig évente, az alap vagyonából. Hosszú távon a folyó költségek hatása jellemzően nagyobb, mert minden évben ismétlődnek, és a levont összeg a következő években már nem termel hozamot.

A teljesítménydíj olyan díj, amelyet az alapkezelő akkor számíthat fel, ha az alap eredménye meghalad egy előre meghatározott mércét vagy küszöböt. Hogy van-e ilyen díj, és hogyan számítják, az alap dokumentumaiból derül ki, ezért a KID költségrészét és a tájékoztatót érdemes együtt elolvasni.

Egy hipotetikus illusztrációban, amely 10 000 eurós befizetéssel, 10 évvel, évi 5 %-os bruttó hozammal, évi 1,5 %-os folyó díjjal és 3 %-os belépési díjjal számol, a végösszeg díjak nélkül 16 289 euró, díjak után 13 683 euró. Ez nem előrejelzés és nem egyetlen valós alap adata sem. Saját feltevéseivel a díjkalkulátorban számolhat.

A KID külön részben mutatja be a költségeket, köztük az egyszeri, a folyó és az esetleges járulékos költségeket, valamint azok hatását az ajánlott tartási idő alatt. A teljes díjstruktúra részleteit a tájékoztató és az alapszabály tartalmazza, ezért mindhárom dokumentumot érdemes összevetni.

Az ingatlanalap a befektetők pénzét összegyűjti, és az alapkezelő ingatlanokba fekteti, amelyek bérleti díjat termelhetnek és értékük változhat. A befektető az alap egységeit birtokolja, nem közvetlenül az ingatlanokat. A folyamatot lépésről lépésre a ingatlanalap működéséről szóló cikk mutatja be.

Az ingatlanok értékét időszakos értékbecslés alapján határozzák meg, a módszert és a gyakoriságot az alap dokumentumai rögzítik. Mivel nincs napi piaci ár, a nettó eszközérték nem követi azonnal a piaci változásokat. Az értékelés alapjairól a szómagyarázat szól.

Ez az alap szerkezetétől függ. Az ELTIF-ből főszabály szerint csak a futamidő végén lehet visszaváltani (18. cikk), a nyíltvégű ingatlanalapok pedig a szabályzatuk szerint visszaválthatók, de eszközeik nehezen eladhatók. Bármelyik esetben a kezelési szabályzat visszaváltási feltételeit kell elolvasni.

Nincs általános válasz. A kiadó lakás közvetlen kontrollt ad, de munkával, egyetlen ingatlanra koncentrált kockázattal és lassú eladással jár, az alap több ingatlan között megoszthatja a kockázatot, de díjat számít fel. Az összevetést a ingatlanalap és kiadó lakás összehasonlítása részletezi.

A 13. cikk szerint az ELTIF tőkéjének legfeljebb 20 %-a lehet egyetlen reáleszközben, ami korlátozza a koncentrációt. Ezen belül a diverzifikáció mértéke az adott alaptól függ, ezért érdemes megnézni, hány és milyen típusú ingatlant tart. A fogalomról a szómagyarázat ad áttekintést.

A legfontosabb a kulcsfontosságú információs dokumentum (KID), a tájékoztató és az alap szabályzata (alapszabálya). Lakossági befektetőként emellett megkapja az alkalmassági nyilatkozatot és a 30. cikk (2) bekezdése szerinti írásbeli figyelmeztetést. A döntés előtti teendőket az ellenőrzőlista foglalja össze.

A KID rövid, egységes szerkezetű dokumentum a PRIIPs-rendelet (1286/2014/EU) szerint, amely összefoglalja a kockázati mutatót, az ajánlott tartási időt, a költségeket és a teljesítményforgatókönyveket. A tájékoztató ennél jóval részletesebb, és tartalmazza a befektetési politikát, a díjstruktúrát és a visszaváltási szabályokat.

Az ajánlott tartási idő azt jelzi, mennyi ideig érdemes a terméket tartani a KID szerint, és a költségek, forgatókönyvek is erre az időszakra vonatkoznak. ELTIF-nél ezt a futamidővel és a visszaváltási szabályokkal együtt kell értelmezni. Bővebben a KID szómagyarázatban olvashat róla.

A forgatókönyvek illusztratív módon mutatják be, hogyan alakulhat a befektetés különböző piaci helyzetekben. Nem előrejelzések és nem ígéretek, a tényleges eredmény ezektől eltérhet. Arra jók, hogy érzékeltessék a lehetséges kimenetek szóródását.

Először nézze meg, szerepel-e az alap az ESMA központi ELTIF-nyilvántartásában, amely többek között az LEI-azonosítót és az alapkezelő adatait tartalmazza. Ezután ellenőrizze az értékesítő engedélyét az illetékes felügyeleti hatóság nyilvántartásában. Lépésről lépésre a szolgáltató ellenőrzéséről szóló útmutató vezet végig.

Az ELTIF-nyilvántartás az ESMA honlapjának adatbázisok és nyilvántartások részében érhető el. Itt az alap neve vagy az alapkezelő alapján kereshet, és ellenőrizheti, hogy az ELTIF-ként kínált termék valóban szerepel-e benne.

Az alap eszközeinek őrzéséért jellemzően egy letétkezelő felel, amely elkülönül az alapkezelőtől. A letétkezelő nevét az alap dokumentumai tartalmazzák, ezt érdemes ellenőrizni. A szerepéről a letétkezelő szómagyarázat ad áttekintést.

Óvatosságra int, ha valaki fix vagy biztosra vett hozamot ígér, sürget a döntéssel, kihagyja az alkalmassági vizsgálatot, vagy nem adja át a KID-et és a tájékoztatót. Gyanús az is, ha az alap vagy az értékesítő nem található meg a hivatalos nyilvántartásokban. Ilyenkor ne fektessen be, amíg minden kérdésére írásos választ nem kap.