Erkélyes lakóépület homlokzata
Összehasonlítások

Ingatlanalap vagy kiadó lakás? Összehasonlítás és példák

A kiadó lakás közvetlen tulajdon és közvetlen munka, egyetlen ingatlanra koncentrált kockázattal. Az ingatlanalap szakmai kezelést és több ingatlant ad, de díjakkal, becsült NAV-val és korlátozott kiszállással jár.

7 perc olvasás Frissítve A szakmai ellenőrzés még nem történt meg

Illusztratív fotók. Nem egy alap ingatlanjait mutatják. George Becker, Pexels.

Rövid válaszA kiadó lakás közvetlen tulajdon és közvetlen munka, egyetlen ingatlanra koncentrált kockázattal. Az ingatlanalap szakmai kezelést és több ingatlant ad, de díjakkal, becsült NAV-val és korlátozott kiszállással jár.

A kiadó lakás és az ingatlanalap két különböző módja annak, hogy valaki ingatlanpiaci kitettséghez jusson. A lakásnál a befektető közvetlen tulajdonos, ő dönt, ő felel, és a kockázata egy ingatlanra koncentrálódik. Az ingatlanalapnál, így az ELTIF-nél is, szakmai alapkezelő kezeli a több ingatlanból álló portfóliót, de a befektető díjat fizet, az érték becslésen alapul, és a pénze évekre lekötött lehet. Egyik megoldás sem jobb általában: a választás a rendelkezésre álló tőkétől, az időtávtól, az energiától és a likviditási igénytől függ. Ez a cikk nem ad adótanácsot, és nem tartalmaz hozamállításokat.

Jobb kiadó lakást venni, vagy ingatlanalapba fektetni?

Nincs általános válasz, mert a két megoldás más kompromisszumokat kínál. A kiadó lakás kontrollt és kézzelfogható tulajdont ad, cserébe jelentős önerőt, munkát és koncentrációt. Az alap kisebb belépési összeggel is hozzáférhet, kevesebb munkával jár és több ingatlanra oszthatja a kockázatot, cserébe nem a befektető irányít, díjakat kell fizetni, és a kiszállás korlátozott lehet.

Szempont Kiadó lakás Ingatlanalap (pl. ELTIF)
Tulajdon Közvetlen, saját névre szóló tulajdon Közvetett: az alap egységének vagy részvényének tulajdonosa
Tőkeigény A teljes vételár, vagy önerő és hitel Az alap szabályzata szerinti összeg, a lakossági minimális 10 000 EUR követelmény az ELTIF 2.0 óta megszűnt
Tőkeáttétel Jelzáloghitellel, a befektető saját döntése alapján Az alap veszi fel, lakossági ELTIF-nél legfeljebb a NAV 50 %-a
Diverzifikáció Egy ingatlan, egy bérlő, egy hely Több ingatlan, de a tőke legfeljebb 20 %-a lehet egy reáleszközben
Likviditás Eladás hónapokat vehet igénybe, az ár tárgyalás kérdése Futamidő előtt főszabály szerint nincs visszaváltás, futamidő alatt feltételekkel és arányos csökkentéssel
Munka A befektető intézi vagy megbízottal intézteti Az alapkezelő intézi
Költségek Karbantartás, üresedés, közös költség, biztosítás, adók, esetleg kezelési díj Belépési, folyó, tranzakciós, ingatlanszintű és esetleg teljesítménydíj
Átláthatóság A befektető maga látja az ingatlan állapotát KID, tájékoztató, alapszabály, éves jelentés

Mennyi pénz kell egy ingatlanalapba fektetéshez, és mennyi egy lakáshoz?

A lakás vételéhez a vételár fedezete szükséges, jellemzően jelentős önerő és hitel kombinációjával. A befektetőnek ezen felül számolnia kell a vásárlási és a felújítási költségekkel is.

Az ingatlanalapnál a belépési összeget az alap szabályzata határozza meg. Az ELTIF 2.0 (2023/606 rendelet, 2024. január 10-től alkalmazandó) megszüntette a lakossági befektetők korábbi 10 000 EUR kezdeti minimális befektetését, valamint a 10 %-os korlátot a legfeljebb 500 000 EUR pénzügyi eszközállományú lakossági befektetők számára. Ez nem jelenti azt, hogy az egyes alapok ne szabhatnának feltételeket, ezért a konkrét alap tájékoztatóját kell megnézni. Lakossági befektetőnek ELTIF csak akkor kínálható, ha a MiFID II (2014/65/EU) szerinti alkalmassági vizsgálat megtörtént, és a befektető megkapta az alkalmassági nyilatkozatot (az ELTIF-rendelet 30. cikk (1) bekezdése).

Hogyan hat a tőkeáttétel a két megoldásra?

A lakásvásárlásnál a befektető maga dönt a hitelfelvételről, annak mértékéről és futamidejéről. A hitel növeli az eredményt, ha az ingatlan értéke és a bérleti bevétel kedvezően alakul, de felnagyítja a veszteséget is, és a törlesztést akkor is fizetni kell, ha a lakás üresen áll.

Az ingatlanalapnál az alap veszi fel a hitelt. Az ELTIF-rendelet 16. cikk (1) bekezdés a) pontja szerint a hitelfelvétel legfeljebb a nettó eszközérték (NAV) 50 %-a lehet az olyan ELTIF-nél, amely lakossági befektetőknek is kínálható, és legfeljebb 100 %-a az olyan ELTIF-nél, amelyet kizárólag professzionális befektetőknek kínálnak. Korábban a korlát a tőke 30 %-a volt. A befektető nem dönt a hitelről, de a hatás őt is érinti, mert a NAV érzékenyebben mozog. A tőkeáttétel fogalmához szómagyarázat is tartozik.

Melyik jár kevesebb munkával, a lakás vagy az alap?

A kiadó lakás aktív tevékenység: bérlőkeresés, szerződéskötés, a bérleti díj követése, javítások, a lakás állapotának fenntartása, bérlőváltáskor üresedés és felújítás. Megbízott (ingatlankezelő) igénybe vehető, de ez díjjal jár, és a végső felelősség a tulajdonosé marad.

Az alapnál ezt a munkát az alapkezelő végzi, a befektetőnek nem kell a bérlőkkel foglalkoznia. Ennek ára, hogy az alapkezelő döntéseire nincs befolyása, és a díjat akkor is fizeti, ha a bérleti bevétel elmarad. Ezért fontos az alapkezelő minőségének ellenőrzése. Az ELTIF kezelője engedélyezett alternatív befektetési alapkezelő (AIFM), amelynek a 2011/61/EU irányelv szerinti szervezeti szabályokat és az összeférhetetlenségek megelőzését kell betartania. Ellenőrzéséről a szolgáltató ellenőrzéséről szóló útmutató szól.

Mit jelent a diverzifikáció a lakásnál és az alapnál?

Egyetlen lakás esetén a befektető kitettsége egy ingatlanra, egy helyszínre és általában egy bérlőre koncentrálódik. Ha a lakás üresen áll, a bevétel megszűnik. Egy alap több ingatlanból és több bérlőből állhat, így egy bérlő távozása kisebb hatással lehet az egész portfólióra.

Ez azonban nem automatikus. Az ELTIF-rendelet 13. cikke szerint az alap tőkéjének legfeljebb 20 %-a lehet egyetlen reáleszközben, ami azt jelenti, hogy egy alap akár néhány nagy ingatlanra is koncentrálódhat. A szabályozás korlátot szab, de nem biztosít erős diverzifikációt. A portfólió összetételét az alap dokumentumaiban kell megnézni.

Mennyire likvid a lakás, és mennyire az alap?

Mindkét megoldás nehezen likvid, de más módon. A lakás eladása hónapokig is tarthat, az ár tárgyalás tárgya, és a befektető maga dönt az időzítésről. Az ELTIF-nél az ELTIF-rendelet 18. cikk (1) bekezdése szerint a befektetők nem kérhetik a visszaváltást a futamidő lejárta előtt, futamidő alatti visszaváltás pedig csak akkor lehetséges, ha a szabályzat engedi, és a feltételek (minimális tartási idő, politika és likviditási eszközök, százalékos korlát, arányos csökkentés) teljesülnek. A befektetők számára mindig lehetséges a készpénzes kifizetés, és az egységek átruházása sem akadályozható, de vevőt kell találni, a párosítás pedig nem biztosít kiszállást. Részletesen a likviditási cikk foglalkozik vele.

A lényegi különbség tehát az irányítás: a lakást a tulajdonos maga eladhatja, ha vevőt talál. Az ELTIF-ből a befektető csak a szabályzat feltételei szerint tud kilépni.

Milyen rejtett költségei vannak a lakáskiadásnak és az alapnak?

A lakásnál: üresedési idő, karbantartás és javítás, felújítás bérlőváltáskor, közös költség, biztosítás, ingatlankezelő díja, jogi költségek, késedelmes vagy elmaradó bérleti díj, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó adók és illetékek.

Az alapnál: belépési díj, folyó díj, tranzakciós költség, ingatlanszintű költség, hitelköltség és esetleg teljesítménydíj. Ezek nem mind láthatók a KID összesítésében, ezért az alapszabályt és az éves jelentést is érdemes elolvasni. A díjakról szóló cikk és a díjkalkulátor segít a hosszú távú hatás megértésében.

Hogyan jelenik meg az adózás, és mit nem lehet itt megmondani?

Az adózás országonként eltér, és a befektető személyes helyzetétől is függ, ezért ez a cikk általános szinten említi csak. Mind a lakás bérbeadásából, mind az alapban tartott részesedésből származó jövedelem adóköteles lehet, az eladáskor keletkező nyereségre pedig külön szabályok vonatkozhatnak. A szabályok, a kedvezmények és a nyilvántartási kötelezettségek az adott ország joga szerint változnak, és változhatnak is.

Ezért az összehasonlításnál ne az adókat hagyja ki, de ne is általános állítások alapján döntsön: kérjen a saját országában adóügyi szakértőtől tájékoztatást mindkét megoldásról. Az alap dokumentumai az adózás általános kereteit megemlíthetik, de a személyes adóhelyzetet nem helyettesítik.

Gyakorlati példa: ki melyiket mérlegelheti?

Példa, kizárólag szemléltetésként: valaki, akinek már van saját lakása, rendelkezik tartalékkal, szeret ingatlan körül ügyeket intézni, és vállalja egyetlen ingatlan koncentrált kockázatát, a kiadó lakást mérlegelheti. Valaki más, aki nem akar bérlőkkel foglalkozni, kisebb összeggel szeretne ingatlanpiaci kitettséget, és elfogadja, hogy a pénze évekre lekötött lehet, az ingatlanalapot (például ELTIF-et) mérlegelheti, ha előbb a díjakat, a visszaváltási szabályokat és a kockázatokat végigvizsgálta. Egyik példában sem ad a döntés eredményre biztosítékot: mindkét esetben el kell tudni viselni a veszteséget, és el kell tudni dönteni, mire kell majd a pénz.

Semleges következtetés

A kiadó lakás és az ingatlanalap nem azonos termék, és nem is helyettesítik egymást teljesen. A lakás kontrollt, kézzelfogható tulajdont és saját döntési szabadságot ad, cserébe nagy tőkét, munkát és koncentrált kockázatot kíván. Az alap szakmai kezelést, több ingatlant és rugalmasabb belépési összeget kínál, cserébe díjat, becsült NAV-ot, az alapkezelőtől való függést és korlátozott kiszállást. A döntéshez a céltól, az időtávtól, a rendelkezésre álló tőkétől és a vagyon egészének szerkezetétől kell kiindulni. Az alap működéséről a működési útmutató szól, a döntés előtti lépésekhez pedig az ellenőrzőlista használható.

Gyakori kérdések

Mennyi pénz kell egy ingatlanalapba fektetéshez?

Az összeget az adott alap szabályzata határozza meg. Az ELTIF 2.0 megszüntette a lakossági befektetők korábbi 10 000 EUR kezdeti minimális befektetését, de az egyes alapok saját feltételeket szabhatnak. A konkrét összeget az alap tájékoztatójában kell megnézni.

Melyik jár kevesebb munkával, a lakás vagy az alap?

Az alap, mert az ingatlanok kezelését, a bérlőkkel való kapcsolattartást és az üzemeltetést az alapkezelő végzi. Cserébe a befektető nem irányít, és az alapkezelő díját fizeti. A lakásnál megbízott is igénybe vehető, de ez is költséggel jár, és a felelősség a tulajdonosé marad.

Milyen rejtett költségei vannak a lakáskiadásnak?

Üresedés, karbantartás, felújítás bérlőváltáskor, közös költség, biztosítás, jogi költségek, ingatlankezelő díja, elmaradó bérleti díj, és az ingatlanhoz kapcsolódó adók és illetékek. Ezek egy része nem előre tervezhető, ezért érdemes tartalékot képezni.

Mikor lehet kiszállni az ingatlanalapból?

ELTIF esetén főszabály szerint a futamidő lejártát követően, futamidő alatt pedig csak akkor, ha a szabályzat engedi és a rendelet feltételei teljesülnek, arányos csökkentéssel. Az egységek átruházása sem akadályozható, de vevő szükséges. A konkrét szabályokat az alap szabályzata tartalmazza.

Elsődleges források

Általános tájékoztatás. Nem befektetési tanácsadás és nem megfelelőségi vizsgálat.