ELTIF vagy ETF: a legfontosabb különbségek összehasonlítva

Az ELTIF és az ETF neve hasonlít, a működésük mégis alapvetően eltér. Az ETF tőzsdén kereskedett alap, amelynek egységeit kereskedési napokon, aktuális piaci áron lehet venni és eladni. Az ELTIF hosszú lejáratú, nehezen eladható eszközökbe, például ingatlanba vagy infrastruktúrába fektet, értékét becslés alapján számítják, és főszabály szerint a futamidő lejárta előtt nem váltható vissza. A két termék nem egymás helyettesítője, és egyik sem jobb a másiknál általánosságban: a kérdés az, hogy melyik illik a befektető céljához, időtávjához és likviditási igényéhez.

Mi a különbség az ELTIF és az ETF között?

Az ETF (exchange-traded fund, tőzsdén kereskedett alap) jellemzően egy tőzsdei vagy más likvid piaci indexet követ, vagy egy meghatározott szabály szerint összeállított portfóliót tart, és a tőzsdén napközben kereskednek vele. Az ELTIF az uniós ELTIF-rendelet szerinti alternatív befektetési alap, amely hosszú távú projektekbe és reális eszközökbe fektet.

A táblázat általánosít: konkrét termékeknél eltérések lehetnek, ezért mindig az adott termék KID-jét és szabályzatát kell elolvasni.

Eladhatom az ELTIF-et úgy, mint az ETF-et?

Nem. Az ETF-et a tőzsdén kereskedési napokon adják-vásárolják, míg az ELTIF visszaváltásánál az ELTIF-rendelet 18. cikk (1) bekezdése szerint a befektetők nem kérhetik a visszaváltást az alap futamidejének lejárta előtt. A visszaváltások a futamidő lejártát követő naptól lehetségesek, a szabályzatnak világosan tartalmaznia kell a futamidő végének dátumát, és engedheti a futamidő ideiglenes meghosszabbítását.

Futamidő alatt a 18. cikk (2) bekezdése szerint csak akkor lehet visszaváltani, ha a szabályzat engedi, és az alábbi feltételek együttesen teljesülnek: a minimális tartási idő letelt, az alapkezelő megfelelő politikát és likviditáskezelési eszközöket tud igazolni, a feltételek egyértelműek, a visszaváltások az alap likvid eszközeinek meghatározott százalékára korlátozódnak, és ha a kérelmek meghaladják ezt a százalékot, a visszaváltásokat arányosan csökkentik. A befektetők készpénzes kifizetést mindig kérhetnek, természetbeni kifizetésre csak szűk feltételekkel van lehetőség.

A 19. cikk (2) bekezdése szerint a szabályzat nem akadályozhatja a befektetőket abban, hogy egységeiket harmadik félnek átruházzák. Ehhez azonban vevőt kell találni, a párosítás lehetősége pedig a 30. cikk (2) bekezdése szerint nem biztosít és nem teremt jogot a kiszállásra. A likviditás részletes szabályait a likviditási útmutató tartalmazza.

Mennyire átlátható az ELTIF, és az ETF?

Az ETF tipikusan gyakran közzétett portfóliót és folyamatosan látható piaci árat jelent. Az ELTIF-nél a portfólió kevésbé átlátható a nap mint nap, de a befektető KID-et, tájékoztatót, alapszabályt és éves jelentést kap. Az alapokat az ESMA által vezetett nyilvános központi nyilvántartásban is meg lehet találni, amely többek között az alap LEI azonosítóját és az alapkezelő adatait tartalmazza. Az alapkezelők az AIFMD (2011/61/EU irányelv) szerinti szervezeti és adminisztratív szabályokat tartják be, ideértve az összeférhetetlenségek megelőzését.

Az átláthatóság tehát más természetű: az ETF árát bárki látja, de az ELTIF dokumentációja gyakran részletesebb a stratégiáról, a költségekről és a visszaváltási szabályokról. Egyik sem helyettesíti a dokumentumok elolvasását.

Miben tér el az értékelésük?

Az ETF ára a tőzsdén keletkezik, tehát bármely pillanatban látható az, amit a piaci szereplők hajlandók fizetni érte. Az ingatlan és a hasonló eszközök nem kereskednek napi szinten, ezért az ELTIF nettó eszközértéke (NAV) becslésen alapul. Ingatlanalapnál független értékbecslő határozza meg az ingatlanok értékét a szabályzat szerinti módszerrel és gyakorisággal.

Ennek két gyakorlati következménye van. A NAV ritkábban és kisebb mozgásokkal változik, ami nyugodtabb képet adhat, de ez a mérés módját tükrözi, nem a kockázat kisebb voltát. Másrészt az eladási ár eltérhet a becsült értéktől, főleg piaci feszültség esetén.

Melyiknek magasabbak a költségei, az ELTIF-nek vagy az ETF-nek?

Általánosságban az ELTIF-ek költségszerkezete összetettebb, mert az ingatlanok vagy más reális eszközök kezelése, értékelése és adásvétele többletköltséget jelent. Előfordulhat belépési díj, teljesítménydíj, ingatlanszintű költség és hitelköltség is. Az ETF-nél jellemzően egyszerűbb a szerkezet, de a vételi és eladási árfolyam különbsége (spread) és a közvetítői díj is költség.

Konkrét számot nem lehet általánosan mondani, mert alaponként nagyon eltér. A KID költségszakaszát kell megnézni mindkét terméknél, azonos tartási időre vetítve, és az ELTIF-nél az alapszabályban és az éves jelentésben a további tételeket is érdemes keresni. A díjakról szóló cikk és a díjkalkulátor segít megérteni a díjak hosszú távú hatását.

Ki vásárolhatja meg, és kinek való az egyik vagy a másik?

Az ETF rendszerint értékpapírszámlán keresztül, a tőzsdén vásárolható. Az ELTIF lakossági befektetőnek a 30. cikk (1) bekezdése szerint csak akkor kínálható, ha az értékesítő elvégezte a MiFID II (2014/65/EU) 25. cikk (2) bekezdése szerinti alkalmassági vizsgálatot, és a befektető megkapta az alkalmassági nyilatkozatot. Ha az ELTIF az értékelés szerint nem megfelelő, és nem befektetési tanácsadásról van szó, a befektető csak kifejezett nyilatkozattal folytathatja, amellyel megerősíti, hogy érti a kockázatokat.

Az ELTIF 2.0 megszüntette a lakossági befektetők korábbi 10 000 EUR kezdeti minimális befektetését. Ez nem jelenti azt, hogy az egyes alapok ne szabhatnának belépési feltételeket.

Röviden:

• Az ETF azoknak lehet értelmes választás, akik likvid, könnyen kereskedhető termékre vágynak, és elfogadják a piaci ár ingadozását.
• Az ELTIF azoknak lehet megfontolandó, akik hosszú időtávra tervezhetnek, a vagyonuk egy részét nem likvid, reális eszközökbe is tennék, és elfogadják, hogy a pénzük évekre lekötött lehet.

Mi a kockázati különbség?

Mindkét terméknél a tőke egy része vagy egésze elveszhet. Az ETF kockázata főként a piaci ár ingadozása és a követett index jellege. Az ELTIF kockázata összetettebb: likviditási kockázat, értékelési kockázat, koncentráció (az ELTIF-rendelet 13. cikke szerint a tőke legfeljebb 20 %-a lehet egyetlen reális eszközben), valamint a tőkeáttétel (a 16. cikk szerint lakossági befektetőknek kínálható ELTIF-nél a hitelfelvétel legfeljebb a NAV 50 %-a). A részletes kockázati képet az ELTIF-kockázatokról szóló cikk mutatja be.

Az (EU) 1286/2014 rendelet szerinti KID mindkét terméknél tartalmaz összefoglaló kockázati mutatót 1-től 7-ig terjedő skálán, de ez a mutató nem jelzi a likviditási korlátozásokat, így a két termék mutatóját nem szabad önmagában összehasonlítani.

Hogyan néz ki a különbség egy gyakorlati példában?

Példa, kizárólag szemléltetésként: két befektető is gondolkodik azon, hogy a megtakarításának egy részét befektesse. Az első néhány éven belül lakást szeretne vásárolni, és szeretné, ha a pénzéhez bármikor hozzáférhetne, még akkor is, ha az éppen veszteséges. Számára az ELTIF lekötése eleve nem illik a céljához, mert a pénz akkor sem lenne kivehető, amikor szüksége van rá. A másik befektetőnek van elkülönített likvid tartaléka, és a vagyonának csak egy kis részét tenné olyan eszközbe, amelyhez évekig nem szeretne nyúlni. Számára az ELTIF megfontolható kiegészítés lehet, feltéve, hogy érti a költségeit, a visszaváltási szabályait és a kockázatait.

A példa lényege, hogy a kérdés ritkán az, hogy melyik termék "jobb". Inkább az, hogy mire kell a pénz, és mikor. Az időtáv és a likviditási igény sokszor már a termékválasztás előtt szűkíti a lehetőségeket.

Semleges következtetés

Az ELTIF és az ETF eltérő célt szolgál. Az ETF a likvid piaci kitettség egyszerű és rugalmas eszköze, az ELTIF hosszú lekötés cserében teszi lehetővé a reális eszközökhöz való hozzáférést, jellemzően összetettebb szerkezettel és költségekkel. Nem lehet általánosan megmondani, melyik való egy adott befektetőnek: ez a céltól, időtávtól, a likviditási igénytől és a teljes vagyon szerkezetétől függ. A döntés előtt érdemes elolvasni mindkét termék KID-jét, és az ELTIF alapszabályát, majd a ELTIF alapjairól szóló cikket és az ellenőrzőlistát is végigvenni. Ha kétségei vannak, kérjen független tanácsot.

Gyakori kérdések

Általános tájékoztatás. Nem befektetési tanácsadás és nem megfelelőségi vizsgálat.

Hivatkozás másolása