Az alternatív befektetési alap (ABA) a magyar jog szerint minden olyan kollektív befektetési forma, amely nem ÁÉKBV. A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 1. pontja így fogalmaz: ABA az ÁÉKBV-nek nem minősülő kollektív befektetési forma, a részalapokat is beleértve. Az ÁÉKBV az uniós UCITS-irányelv szerinti, szigorúan harmonizált alap. Minden más alap, így az ingatlanalapok, a kockázati tőkealapok, a magántőkealapok és az uniós ELTIF is, az alternatív kategóriába tartozik. Az „alternatív” szó tehát jogi besorolást jelent, nem minőséget vagy kockázati szintet.
Mi az alternatív befektetési alap fogalma?
A definíció kizáráson alapul: nem azt mondja meg, mi az ABA, hanem azt, mi nem az. Ennek oka uniós eredetű. Az ÁÉKBV-k (UCITS) a 2009/65/EK irányelv szerint részletes, egységes szabályok szerint működnek, és az egész Európai Unióban forgalmazhatók lakossági befektetőknek. Az alternatív befektetésialap-kezelőkről szóló 2011/61/EU irányelv (AIFMD) nem az alapokat, hanem a kezelőiket szabályozza, és minden olyan alapra kiterjed, amely nem UCITS.
A Kbftv. ugyanezt a logikát követi. A 4. § (1) bekezdés 2. pontja szerint ABAK, vagyis alternatív befektetési alapkezelő az, aki rendszeres gazdasági tevékenységként egy vagy több ABA-t kezel. A kezelőre vonatkozó szabályokat a ABAK szócikk, az ABA rövid meghatározását a ABA szócikk foglalja össze.
Miben különbözik az ABA az ÁÉKBV-től?
| Szempont | ÁÉKBV (UCITS) | Alternatív befektetési alap (ABA) |
|---|---|---|
| Uniós alap | 2009/65/EK irányelv, az alapot szabályozza | 2011/61/EU irányelv, a kezelőt szabályozza |
| Befektetési kör | Főként likvid pénzügyi eszközök, szigorú korlátokkal | Szélesebb kör: ingatlan, vállalati részesedés, hitel, más alapok |
| Visszaváltás | Nyíltvégű, rendszeres visszaváltással | Nyíltvégű vagy zártvégű, a szabályok alaptípusonként eltérnek |
| Befektetői kör | Lakossági befektetőknek is | Nyilvános vagy zártkörű, a fajtától függően |
| Példák | Részvény-, kötvény-, pénzpiaci alapok | Ingatlanalap, kockázati tőkealap, magántőkealap, ELTIF |
A táblázat általános képet ad. Egy konkrét alap pontos szabályait mindig a kezelési szabályzat és a tájékoztató rögzíti. A fő alaptípusok részletesebb összevetését a alaptípusok összehasonlítása tartalmazza.
Milyen alternatív befektetési alapok léteznek Magyarországon?
A Kbftv. több ABA-fajtát is külön említ, eltérő szabályokkal. A befektetők számára a leggyakrabban előforduló típusok:
- Ingatlanalap. Főként ingatlanokba fektet. A Kbftv. ingatlanalapra több különszabályt tartalmaz: az ingatlanértékelő megbízását az MNB jóváhagyja (69. § (3) bekezdés), a visszaváltás rendjét sorozatonként lehet meghatározni (106. § (3a) bekezdés), és a felfüggesztés legfeljebb egy évig tarthat (116. § (1) bekezdés). Részletesen: mi az ingatlanalap.
- Vegyes alap. A Kbftv. a felfüggesztésre és a jelentéstételre az ingatlanalappal azonos szabályokat ír elő, a pontos befektetési szabályokat a végrehajtási rendelet tartalmazza.
- Kockázati tőkealap és magántőkealap. Jellemzően zártkörű alapok, amelyek nem tőzsdei vállalatokba fektetnek, és sajátos tőkebefizetési szabályok vonatkoznak rájuk.
- Hitelnyújtó (kölcsönnyújtó) ABA. A Kbftv. a hitelnyújtó ABA-kra is tartalmaz külön szabályokat, például a koncentrációs korlátokra.
- ELTIF. Az uniós ELTIF-rendelet szerinti külön kategória, amely szintén alternatív befektetési alap.
Mit jelent a nyilvános és a zártkörű ABA?
A nyilvános alap jegyeit bármely befektető megvásárolhatja a forgalmazónál, ezért szigorúbb tájékoztatási és működési szabályok vonatkoznak rá. A Kbftv. 132. § (1) bekezdése szerint például a nyilvános nyíltvégű alap éves jelentése ingatlanalap és vegyes alap esetén a 7. mellékletben meghatározott további adatokat is tartalmaz.
A zártkörű alapot szűkebb befektetői kör számára hozzák létre. A Kbftv. 69. § (2) bekezdése szerint zártkörű alap nyilvántartásba vételéhez az alapkezelőnek többek között a letétkezelői szerződést és a kezelési szabályzatot kell benyújtania az MNB-nek. A zártkörű alapok gyakran magasabb belépési összeggel és kevesebb nyilvános adattal működnek, ezért a befektetőnek még alaposabban kell ellenőriznie a dokumentációt.
Ki felügyeli az alternatív befektetési alapokat?
A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 36. pontja szerint a Felügyelet a Magyar Nemzeti Bank. Az MNB engedélyezi az alapkezelőket, nyilvántartásba veszi az alapokat, és szükség esetén beavatkozhat. A 115. § (1) bekezdése szerint felfüggesztheti a befektetési jegyek folyamatos forgalmazását, ha az alapkezelő nem tesz eleget tájékoztatási kötelezettségének, vagy ha az alap működésének törvényi feltételei nem biztosítottak.
Az MNB nyilvános Intézménykereső adatbázisában ellenőrizhető, hogy egy alapkezelő és az általa kezelt alap szerepel-e a nyilvántartásban.
Hogyan illeszkedik az ELTIF az ABA-k közé?
Az ELTIF az uniós ELTIF-rendelet szerinti alternatív befektetési alap. Kezelőjének az AIFM-irányelv szerinti szervezeti és adminisztratív szabályokat, köztük az összeférhetetlenség megelőzését, be kell tartania. Az ELTIF-et az különbözteti meg a többi ABA-tól, hogy az uniós rendelet egységesen szabályozza a befektetési eszközöket, a hitelfelvételt, a visszaváltást és a lakossági értékesítést. Például a tőke legalább 55 %-át jogosult befektetési eszközökbe kell fektetnie, és lakossági befektetőnek csak alkalmassági vizsgálat után kínálható. Az ELTIF alapjait a mi az ELTIF cikk magyarázza.
Gyakorlati példa: ugyanaz a név, eltérő szabályok
Szemléltető, kitalált helyzet. Egy befektető két ajánlatot kap, mindkettő alternatív befektetési alapként mutatkozik be. Az egyik egy nyilvános, nyíltvégű ingatlanalap, amelynek jegyeit a forgalmazónál bárki megvásárolhatja, és a kezelési szabályzat szerinti sorozatban visszaválthatja. A másik egy zártkörű magántőkealap, amely csak szűk befektetői kört fogad, a tőkét több részletben hívja le, és a futamidő végéig nem ad kiszállási lehetőséget.
A közös „ABA” megnevezés ellenére a két befektetés kockázata, likviditása és dokumentációja nagyon eltér. Ezért nem a kategória neve, hanem a konkrét alap szabályai számítanak.
Mit kérdezzen, mielőtt alternatív befektetési alapba fektet?
Mivel az ABA-kategória nagyon különböző alapokat fog össze, a döntés előtt érdemes néhány konkrét kérdést feltenni a forgalmazónak, és a válaszokat a dokumentumokban is ellenőrizni:
- Milyen fajtájú az alap? Ingatlanalap, vegyes alap, kockázati vagy magántőkealap, ELTIF, vagy más?
- Nyilvános vagy zártkörű? Ebből következik, mennyi információ érhető el, és ki fektethet be.
- Nyíltvégű vagy zártvégű? Mikor és milyen gyakran lehet kiszállni, és mi a futamidő vége?
- Milyen likviditáskezelési eszközöket alkalmazhat? A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 69a. pontja szerinti eszközök közül melyeket rögzíti a kezelési szabályzat?
- Ki értékeli az eszközöket, és milyen gyakran? Különösen fontos olyan eszközöknél, amelyeknek nincs tőzsdei ára.
- Milyen díjak terhelik? Belépési, folyó, teljesítmény- és kilépési díj, valamint az eszközszintű költségek.
Ha valamelyik kérdésre a forgalmazó nem tud egyértelmű választ adni, vagy a válasz nem található meg a tájékoztatóban, az önmagában is fontos információ.
Milyen kockázatai vannak az alternatív befektetési alapoknak?
- Likviditás. Sok ABA lassan értékesíthető eszközökbe fektet, ezért a kiszállás korlátozott vagy felfüggeszthető lehet. Az ingatlanalapokról lásd: ingatlanalap visszaváltása.
- Értékelés. Az eszközöknek gyakran nincs piaci ára, az értéküket becslés adja.
- Koncentráció és tőkeáttétel. Kevés eszköz vagy jelentős hitel felnagyíthatja a veszteséget.
- Költségek. Több rétegű díjstruktúra lehet, teljesítménydíjjal együtt. Hatásukat a díjkalkulátor mutatja meg.
Gyakori kérdések
Mi az alternatív befektetési alap egyszerűen?
Minden olyan befektetési alap, amely nem ÁÉKBV, vagyis nem az uniós UCITS-szabályok szerint működik. Ide tartoznak az ingatlanalapok, a kockázati és magántőkealapok, valamint az ELTIF. Az elnevezés jogi kategória, nem kockázati besorolás.
Kockázatosabb az ABA, mint egy hagyományos befektetési alap?
Nem feltétlenül, de gyakran más jellegű kockázatai vannak. Sok ABA lassan értékesíthető eszközökbe fektet, ezért a likviditási és az értékelési kockázat nagyobb lehet. A kockázat mértéke a konkrét alaptól függ, ezt a KID és a tájékoztató mutatja.
Ki kezelheti az alternatív befektetési alapot?
Alternatív befektetési alapkezelő (ABAK), amely a Kbftv. szerint rendszeres gazdasági tevékenységként egy vagy több ABA-t kezel. Magyarországon az alapkezelők engedélyezése és felügyelete az MNB feladata.
Az ingatlanalap alternatív befektetési alap?
Igen. Az ingatlanalap nem felel meg az ÁÉKBV-szabályoknak, ezért ABA. A Kbftv. az ingatlanalapokra külön szabályokat is tartalmaz, például az értékelésre, a visszaváltásra és a felfüggesztésre.
Hol ellenőrizhetem, hogy egy ABA engedélyes?
Az MNB Intézménykereső adatbázisában, ahol a felügyelt alapkezelők és alapok adatai kereshetők. ELTIF esetén az ESMA központi nyilvános nyilvántartását is érdemes megnézni.
Elsődleges források
- 2014. évi XVI. törvény a kollektív befektetési formákról és kezelőikről (Kbftv.), Nemzeti Jogszabálytár (2026-10-03)
- A 2011/61/EU irányelv az alternatív befektetésialap-kezelőkről (AIFMD), EUR-Lex (2026-10-03)
- A 2009/65/EK irányelv az ÁÉKBV-kről (UCITS), EUR-Lex (2026-10-03)
- Az (EU) 2015/760 rendelet az európai hosszú távú befektetési alapokról (ELTIF), EUR-Lex (2026-10-03)
Általános tájékoztatás. Nem befektetési tanácsadás és nem megfelelőségi vizsgálat.