Ingatlanbefektetés

Ingatlanalap visszaváltása: mennyi idő, és mikor függeszthetik fel?

Az ingatlanalap visszaváltási ideje sorozatonként eltérhet, mert a Kbftv. szerint az alapkezelő a sorozatok visszaváltási politikájához igazítja a teljesítési napokat. A felfüggesztés ingatlanalapnál legfeljebb egy évig tarthat, amit az MNB további legfeljebb egy évvel meghosszabbíthat.

6 perc olvasás Frissítve A szakmai ellenőrzés még nem történt meg

Rövid válaszAz ingatlanalap visszaváltási ideje sorozatonként eltérhet, mert a Kbftv. szerint az alapkezelő a sorozatok visszaváltási politikájához igazítja a teljesítési napokat. A felfüggesztés ingatlanalapnál legfeljebb egy évig tarthat, amit az MNB további legfeljebb egy évvel meghosszabbíthat.

Egy nyíltvégű ingatlanalap befektetési jegye visszaváltható, de a pénz nem feltétlenül érkezik meg néhány napon belül. A Kbftv. szerint ingatlanalapnál az alapkezelő az egyes sorozatok visszaváltási politikájához igazítva határozza meg, milyen gyakran vannak elszámolási és teljesítési napok, ezért ugyanannak az alapnak két sorozata között jelentős különbség lehet. Rendkívüli helyzetben a visszaváltás felfüggeszthető: ingatlanalapnál legfeljebb egy évre, amelyet az MNB indokolt esetben további legfeljebb egy évvel meghosszabbíthat.

Ez a cikk a hazai nyilvános, nyíltvégű ingatlanalapokra vonatkozó törvényi kereteket mutatja be. Egy konkrét alap pontos feltételei mindig a kezelési szabályzatban és a tájékoztatóban szerepelnek.

Mennyi idő alatt kapom meg a pénzem egy ingatlanalapból?

A visszaváltás két lépésből áll. A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 42. pontja szerint a forgalmazás-elszámolási nap az a nap, amelyre vonatkozó nettó eszközérték alapján a megbízást elszámolják. A 43. pont szerint a forgalmazás-teljesítési nap az, amelyen az ellenértéket a befektető felé teljesítik, jóváírják. A visszaváltási idő tehát a megbízás beadásától a teljesítési napig tart.

Általános szabályként a Kbftv. 106. § (3) bekezdése a nyilvános nyíltvégű alapoknál legalább heti egy forgalmazás-elszámolási napot ír elő, és a teljesítési nap nem lehet későbbi, mint az elszámolási napot követő 10. nap. Ingatlanalapra azonban a (3a) bekezdés eltérő szabályt tartalmaz: ingatlanalap esetében az alapkezelő az egyes sorozatok visszaváltási politikájához igazítottan határozza meg az elszámolási és teljesítési napok gyakoriságát.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy ingatlanalapnak lehetnek rövidebb és jóval hosszabb visszaváltási idejű sorozatai is. A hosszabb visszaváltási idő az alapkezelőnek több időt ad arra, hogy szükség esetén ingatlant értékesítsen, a befektetőnek viszont azt jelenti, hogy hosszabb ideig nem fér hozzá a pénzéhez. A sorozat megválasztása tehát nem adminisztratív részlet, hanem likviditási döntés.

Miért nem lehet egy ingatlanalapból azonnal kiszállni?

Az ingatlanalap problémája az úgynevezett likviditási eltérés: a befektetési jegyek viszonylag gyorsan visszaválthatók, az alap fő eszközei, az épületek, viszont lassan adhatók el. Egy irodaház értékesítése hónapokig tarthat, és ha sietve kell eladni, az ár elmaradhat az értékbecsléstől. Ezért az ingatlanalapok jellemzően likvid tartalékot is tartanak, de ha a visszaváltási kérelmek meghaladják ezt, az alapkezelőnek más eszközökhöz kell nyúlnia. Az általános összefüggéseket a likviditásról szóló cikk magyarázza.

Milyen likviditáskezelési eszközöket alkalmazhat az alapkezelő?

A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 69a. pontja felsorolja a likviditáskezelési eszközöket. A befektető szempontjából a legfontosabbak:

Eszköz Mit jelent a befektetőnek
Jegyzés és visszaváltás felfüggesztése Ideiglenesen sem venni, sem visszaváltani nem lehet
Visszaváltási korlát Átmenetileg csak a jegyek egy része váltható vissza
Visszaváltási idő meghosszabbítása Később érkezik meg a pénz
Visszaváltási díj Előre meghatározott tartományon belüli díj, amely az alapban maradókat védi
Ingaárazás (swing pricing) A nettó eszközértéket a likviditás költségével igazítják ki
Kettős árazás Eltérő jegyzési és visszaváltási ár
Felhígulás elleni díj A kilépő vagy belépő befektető viseli a tranzakciós költséget

Hogy egy alap mely eszközöket választotta, azt a kezelési szabályzata rögzíti. A fogalmakat a likviditáskezelési eszközök szócikk foglalja össze.

Mi a különbség a szüneteltetés és a felfüggesztés között?

A két fogalom nem ugyanaz:

  • Szüneteltetés. A Kbftv. 113. § (1) bekezdése szerint a folyamatos forgalmazás legfeljebb 3 munkanapra szüneteltethető, ha a vétel vagy visszaváltás az alapkezelő, a letétkezelő, a forgalmazó vagy a központi értéktár működési körében felmerülő okból nem végezhető. Erről rendkívüli közzététel útján tájékoztatni kell a befektetőket és haladéktalanul az MNB-t. Ez jellemzően technikai vagy működési ok.
  • Felfüggesztés. A felfüggesztés hosszabb, súlyosabb intézkedés, amely jellemzően akkor kerül elő, ha az alap nem tudja teljesíteni a visszaváltási kérelmeket. Elrendelheti az alapkezelő likviditáskezelési eszközként, és a Kbftv. 115. § (1) bekezdése szerint a Felügyelet is, a befektetők érdekében, ha az alapkezelő nem tesz eleget a tájékoztatási kötelezettségének, vagy ha az alap működésének törvényi feltételei nem biztosítottak.

Meddig tarthat a visszaváltás felfüggesztése?

A Kbftv. 116. § (1) bekezdése szerint a felfüggesztés időtartama ingatlanalap és vegyes alap esetében legfeljebb 1 év, minden egyéb befektetési alap esetében legfeljebb 30 nap. A Felügyelet indokolt esetben, az alapkezelő kérelmére, a felfüggesztést további, legfeljebb 1 évig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. Ingatlanalapnál tehát a törvény a többi alaptípusnál lényegesen hosszabb felfüggesztést enged, ami az ingatlanok lassú értékesíthetőségét tükrözi.

A (2) bekezdés szerint a forgalmazást a felfüggesztést kiváltó ok megszűnése után, vagy ha a Felügyelet határozatban elrendeli, haladéktalanul folytatni kell. A (3) bekezdés szerint a nettó eszközértéket a felfüggesztés ideje alatt is meg kell állapítani és közzé kell tenni, vagyis a befektető láthatja, mennyit ér a befektetése, de nem tud kiszállni.

Mi történik a már beadott megbízásommal felfüggesztés alatt?

A Kbftv. 106. § (4) bekezdése két fontos szabályt tartalmaz. Ha az elszámolási vagy teljesítési nap a felfüggesztés vagy szüneteltetés napjára esik, a határidő az azt követő első olyan elszámolási, illetve teljesítési nap, amikor a felfüggesztés megszűnik. Ha a megbízás emiatt függőben van, a befektető jogosult azt írásban visszavonni, és a visszavonásért díj vagy költség nem számítható fel.

Ez azt jelenti, hogy felfüggesztés alatt a megbízás nem vész el, de nem is teljesül. A befektető dönthet úgy, hogy kivárja a felfüggesztés végét, vagy visszavonja a megbízást.

Gyakorlati példa: két sorozat, eltérő helyzet

Szemléltető, kitalált helyzet, számok nélkül. Egy ingatlanalapnak két sorozata van: az egyiknél a teljesítési nap néhány nappal követi a megbízást, a másiknál jóval hosszabb idővel. Két befektető ugyanazon a napon ad be visszaváltási megbízást.

Normál piaci helyzetben az első befektető hamarabb kapja meg a pénzét, a második később, de mindketten megkapják. Ha azonban hirtelen sok befektető akar kiszállni, és az alapkezelő felfüggeszti a visszaváltást, mindkét megbízás függőben marad. A felfüggesztés feloldása után a teljesítés a következő lehetséges napon történik. A sorozat tehát normál időkben a gyorsaságot határozza meg, válsághelyzetben viszont mindkét befektető ugyanazzal a kockázattal szembesül.

Miben más az ELTIF visszaváltása?

Az ELTIF-nél a főszabály szigorúbb: az ELTIF-rendelet 18. cikk (1) bekezdése szerint a befektetők a futamidő vége előtt nem kérhetnek visszaváltást, a futamidő alatti visszaváltás csak a szabályzat engedélyével és a (2) bekezdés feltételei mellett lehetséges, többek között a minimális tartási idő után, a likvid eszközök meghatározott százalékáig, túljegyzés esetén arányosan. A két rendszer összehasonlítását az ingatlanalap és ELTIF összevetése tartalmazza.

Mire figyeljen a vásárlás előtt?

  • Melyik sorozatot vásárolja, és mennyi a teljesítési idő az adott sorozatnál?
  • Mely likviditáskezelési eszközöket rögzíti a kezelési szabályzat?
  • Felfüggesztették-e korábban az alap visszaváltását? Ez a rendkívüli közzétételekből derül ki.
  • Mekkora a likvid tartalék az éves jelentés szerint?
  • Elfogadható-e Önnek, ha a pénzét akár hosszabb ideig nem érheti el?

Az ingatlanalap szereplőiről és felügyeletéről az ingatlanalap fogalmáról szóló cikk ír, a kiszállási lehetőségek általános fogalmát a visszaváltás szócikk írja le.

Gyakori kérdések

Mennyi az ingatlanalap visszaváltási ideje?

Ez sorozatonként eltér. A Kbftv. 106. § (3a) bekezdése szerint ingatlanalapnál az alapkezelő az egyes sorozatok visszaváltási politikájához igazítja az elszámolási és teljesítési napok gyakoriságát. A pontos időt a kezelési szabályzat és a tájékoztató tartalmazza.

Meddig lehet felfüggesztve egy ingatlanalap visszaváltása?

A Kbftv. 116. § (1) bekezdése szerint ingatlanalapnál legfeljebb 1 évig. Az MNB indokolt esetben, az alapkezelő kérelmére, további legfeljebb 1 évvel meghosszabbíthatja.

Mi történik a megbízásommal, ha felfüggesztik a visszaváltást?

A megbízás függőben marad, és a felfüggesztés megszűnése utáni első lehetséges napon teljesül. A Kbftv. 106. § (4) bekezdése szerint a függő megbízást írásban visszavonhatja, és ezért díj vagy költség nem számítható fel.

Látom az alap értékét felfüggesztés alatt?

Igen. A Kbftv. 116. § (3) bekezdése szerint a nettó eszközértéket a felfüggesztés ideje alatt is meg kell állapítani és közzé kell tenni. Ezen az értéken azonban a felfüggesztés alatt nem lehet visszaváltani.

Visszaváltáskor legalább a befektetett összeget kapom vissza?

Nem feltétlenül. A visszaváltási szabályok azt rendezik, hogyan és mikor válthatja vissza a jegyeit, a befektetett összeget nem védik. Az ingatlanok értéke csökkenhet, így a visszaváltáskor kapott összeg kevesebb lehet a befektetettnél.

Elsődleges források

Általános tájékoztatás. Nem befektetési tanácsadás és nem megfelelőségi vizsgálat.